2024.10.18.

Furcsa érzés volt.
Leírhatatlan.
Érezni lehetett benne a csendet.
És mindenkit.
Mégsem volt zajos.
Mindent átölelt a béke.
A szobákat átjárta a melegség.
A testünket is.
Hirtelen máshogy kezdtünk érezni.
Emberek...
Dolgok...
Témák iránt...
Valahogy több megértéssel.
Több szeretettel.
Mintha minden eddigi
apró tényező és történés,
ezért a pillanatért lett volna.
És minden ezt követő pillanatért...
Azon az éjjelen...
Istenemberek születtek.
Istenekké és Istennőkké váltunk...
emberi testben
a Föld nevű bolygón.
...
(Az egyes részek nem számrendi sorrendben jelennek meg, hanem "intuíciószerűen".)
Daisy